Olvasói vélemények a könyvről

A Fuss, hogy érezd: élsz! könyv olvasói írták.
Köszönöm mindenkinek, aki leírja (ide beírja vagy nekem elküldi) a könyvről alkotott véleményét!

"Kedves János!

Míg Te tegnap futottad a félmaratont, én este befejeztem a könyved olvasását. Amikor kezembe vettem a könyvet, olyan gondolatom volt, mit lehet 253 oldalon írni a futásról! Mondhatom, hogy elcsodálkoztam, hogy mennyi mindent lehet. Elejétől végéig elolvastam, miközben Veled futottam gondolatban, láttam a felkelő napot, azt a sok természeti szépséget, amit a könyvedben felsoroltál. Mit felsoroltál, élvezettel, szemléletesen elém tártad, amit látnom kellett! Olvasás közben a sok idézeteden elgondolkodtam, a humoros részeknél jókat nevettem, ami nagyon jól esett! Mert nevetni jó!
A könyved végén, ahol a maratont futottad le, nem tudtam egyszerre elolvasni, mert olyan izgatott lettem! Megfejtettem egy keresztrejtvényt (mert azt nagyon szeretek), és utána lehiggadva folytattam.
Gratulálok a kitartásodhoz, a hozzáállásodhoz! Köszönöm, hogy olvashattam ezt a számomra nagyon élvezetes könyvet! Cseh Béla igazgató úr igazat mondott, mert régen olvastam már ilyen tartalmas, jól szerkesztett, könnyed stílusban megírt könyvet." (Szerletics Józsefné)

"Két este alatt olvastam el a könyvedet! Nem tudtam letenni, nagy hatással volt rám. Nagyon jó hangulatú, nem erőszakos, sok helyen humoros, tűzdelve tanulságos idézetekkel, tapasztalatokkal, megfogadásra érdemes tanácsokkal. ötletekkel!
Nagyon finoman, de hatásosan motivál! Azonnal kedvet kap a mozgásra mindenki, akinek fontos az egészsége, jó közérzete!
Tetszett a nyelvezete, nem bántó közvetlensége, és a szemléletes leíró részletei, amelyek arra inspirálnak, hogy a természetben való mozgást válasszuk.
Igazad van, találtam benne megfogadásra érdemes üzenetet, meg finoman, de már ,mocorgok'! Köszönöm!" (Dr. Beke Csilla)

 

„Mindenkinek érdemes elolvasni!
Megfertőztél a könyveddel, írásaiddal. Az este is bele feledkeztem az olvasásba, éjjel 1 órakor még nem tudtam letenni a könyvet. Sajnos így hamar a végére érek... (majd kezdem elölről). Örülök, hogy a www.siposbaja.hu oldaladon is van olvasnivaló. Köszönöm." (Salat Éva)

 

"Kedves János! A könyve olvasmányos és lenyűgöző! Egy kézhezvétellel végig olvastam.
A futásról azt gondoltam, már öreg vagyok hozzá. Talán ami a leginkább megragadott benne, hogy nem lennék egyedül, akik 40 felett kezdenek bele. Elmentem kocogni... Nem volt semmi elképzelésem, hogy mennyit akarok menni, és nem is néztem se időt se a távolságot. De nagyon jól esett...
Még nehéz neki indulnom, de voltam azóta kocogni. Ön is hangsúlyozta, hogy kell az idő és a türelem önmagunkhoz. Eldöntöttem, gyakorlom a türelmet.
Szuperül van felépítve a könyve, és valóban igazi motiváló iromány lett belőle. Köszönöm, hogy olvashattam! Valami elindult..." (Gyulai Ildikó)

 

„Elolvastam a könyvedet. Nagyon sok hasznos információt tudtam meg a futásról. Ettől kezdve más szemlélettel fogok készülni a versenyekre, amelyek hangulatát még nem volt alkalmam megtapasztalni. Élvezet volt olvasni minden sorát, mert szerintem az írásaidnak irodalmi értéke is van. Remélem, más témában is olvasunk még tőled tanulmányokat, könyveket. Nem gondolkodtál még a közoktatás témán?
Hogy miben változott a szemléletem a könyved hatására?
Például megtudtam, hogy ha hosszú távokat szeretne futni az ember, akkor mennyire fontos a cipő minősége. Az első futócipőmet úgy vásároltam, hogy egy sportboltban a számomra elfogadható árkategóriában felpróbáltam négy-öt gyártónak a cipőjét, és amelyik a legkényelmesebbnek adódott, azt vásároltam meg. Nem is volt eddig vele különösebb problémám, jól bírja a gyűrődést. A következő vásárláskor már nem az ár lesz a döntő, hanem az, hogy a lábamra szabják a cipőt. Talán akkor kevésbé fog megfájdulni a térdem és a derekam futás közben.
A könyved olvasása közben tudatosult az is bennem, hogy mennyire fontos a pulzusra figyelni. Eddig nem volt pulzusmérőm. Hamarosan beszerzek egyet.
A futás közbeni táplálkozás, hidratálás fontossága is most tudatosult bennem.
Nagyon pozitívan hatottak rám az interjú alanyaid. "Ha ők meg tudták csinálni, akkor én is meg tudom" hangulat fogott el az olvasás közben. Sajnálom, hogy március 6-án nem tudunk együtt futni. " (Csúzi-Kovács József)

 

"Két célcsoportnak ajánlanám:
1.)  Akiknek nincs idejük mélyen beleásni magukat a futás szabályaiba, hiszen ez a könyv röviden, érthetően összefoglalja azt, amire figyelni kell.
2.) Aki rendszeresen fut, és megszokás helyett szívből, meggyőződésből akarja tovább folytatni. Nagyon tetszett a könyv, remek összefoglaló egy olyan laikus (és sok kifogással rendelkező) embernek, mint én. " (Radics Gabriella)

 

„A könyvben tetszettek a nagyon találó - sok esetben humoros - idézetek. Én ugyan nem futottam, de sok kérdés, probléma felmerült a rendszeres gyaloglásaim során, itt választ kaptam a kezdő futók 7 gödre fejezetben.
A táplálkozásról leírtak elgondolkodtatnak, ezután olyasmire is odafigyelek, amire eddig nem.
A könyvet ajánlani fogom ismerőseim körében. Elsősorban azoknak a 40 fölöttieknek, akik úgy gondolják, ha úgy ébrednek, hogy nem fáj semmi, akkor már nem is élnek, és ez meg nyugtatja őket. " (Tallér Mihály)

 

"Én már majdnem a végén járok, most már próbálom lassabban olvasni, hogy tovább tartson.
Sokat tanultam belőle, sok érdekes beszámolót olvastam. Egyik legfontosabb tanulság számomra, hogy ne csak a lábaimmal fussak, hanem első sorban az eszemmel és a szívemmel. Ezt valószínűleg nem érti mindenki..., de a futóknak nem kell magyarázat." (Salat Éva)

 

„Már egy ideje volt szerencsém betekinteni a könyv készülésének kulisszái mögé, és már elejétől kezdve elragadott a lelkesedés, amit Sipos Jánostól tapasztaltam. És ezt nem csak azért mondom, mert szerepelek a könyvben.
A mai napon csengetett a postás, és megérkezett a könyv. Még érezni az illatán, hogy új. Meglepően vastag könyv, úgyhogy bőven tele van tapasztalatokkal és jó tanácsokkal. A helyzet az, hogy nagyon jól választottunk, mert mind a két borítókép remek, élőben még jobban tetszik, mint a képeken és még egy nemes ügyet is támogat, amit a könyvjelzőn lehet olvasni.
Ahogy lapozgatom a könyvet. először szembetűnik, hogy szép nagyok a margók, ami jó, saját lábjegyzeteknek. Azután ahogy olvasgatom, azt kezdem el érezni, hogy ez egy sokrétű könyv, tele érdekesnél érdekesebb gondolatokkal és megmosolyogtató idézetekkel.
Kezdő futóknak szerintem ideális választás, ha szeretnék megismerni, milyen a futás világa belülről, és tapasztaltabb futóknak pedig nagyon jó összehasonlítási alap lehet. Gyanítom sok helyen fog önmagára ismerni. Én például megmosolyogtam, amikor is a könyvben felfigyeltem egy ajánlott könyvre, majdnem egész 10 fokot hátradőlve rápillantottam a könyvespolcomra, és megpillantottam az előbb említett könyvet.
Nagyon köszönöm, és van egy megérzésem, hogy nem ez az utolsó könyv, amit olvashatunk tőle." (Torda Tamás futónagykövet)

 

"Kedves János megkésve bár, de törve nem, azért megírom a könyvvel kapcsolatos élményemet. :)
Végre sikerült nekünk is kiolvasni a könyvet. Névnapi ajándék volt belőle a férjemnek, és sikeres is lett. Nagyon örült neki és tetszett is, de most a magam nevében írok róla pár gondolatot.
Roppant mód tetszett a stílusa, szerkezete, na meg persze a mondanivalója. Én 3 fő részre osztottam magamban. Az első nagy egység, ami számomra a legtanulságosabb volt, és sok új és hasznos dolgot tudtam meg belőle, az az első 3 rész. A második egység a motivációs beszámolók, a harmadik pedig az egyéni felkészülés. Imádtam az idézeteket. Olykor nevettem, olykor majdnem megkönnyeztem a motivációs és az egyéni részt is. Néha irigykedtem, hogy mások mi mindent elértek, de jó nekik, hogy futhatnak. Itt említeném meg az egyetlen egy negatívumomat is: egy mondatot nem tettem volna bele, mégpedig a kifogás keresésnél azt, hogy valaki terhes. Tudom, szerencsére sokan vannak, akik babával a pocakban futnak, azért ez nem olyan egyszerű. Sajnos személyes tragédia miatt néha igen is van az a kifogás, amikor babával a pocakban nem lehet futni még, ha arany esik az égből akkor sem. :(
De ezen kívül semmi más jelentőset nem tudok felhozni. /Néhol van gépelési hiba, vagy elírás, de egyáltalán nem zavaró./

Szóval csak ajánlani tudom mindenkinek. Ha nem gond, feltettem egy könyv ajánló oldalra is:
http://moly.hu/konyvek/sipos-janos-fuss-hogy-erezd-elsz

 illetve az ismeretségi körömben is meg fogom osztani a facebookon pár csoportban.

Hogy mit tanultam meg a könyvből?
Hogy itt az ideje felemelni a tepsi fenekemet innen a monitor elől, és irány ki, mert csak egyszer élünk, és nem mindegy, hogyan. Habár ma nem futni megyek, de sportolok egy jót, és megpróbálok minden nap egy kicsit többet tenni magamért, meg a jövőmért, és igyekszem a gyermekeinket is erre nevelni.
Kedvenc idézetem a könyvben egy bölcs mondás: Aki sokat olvas, messzebbre lát!" (Köszönettel Vizi-Pirka Marianna és András)

Szívesen elolvasnád a Fuss, hogy érezd: élsz! című könyvemet?   IGEN

 

Kategória: 

Hozzászólások

Nagyszerű könyv egy példa értékű futótársamtól.
A futásról őszintén írni számára azt is jelentette, hogy őszintén írt magáról. Erre menet közben jöttem rá. Azt hiszem tehát, hogy ezt a könyvet nyugodtan olvashatják egyfajta ...– a futás mint központi elem köré épülő – memoárként is. W. Somerset Maugham írja, hogy „minden borotválkozásban filozófia rejlik”. Ami talán azt jelenti, hogy lehet bármilyen hétköznapi egy tevékenység, ha napi rendszerességgel folytatjuk, az elmélyült szemlélődéshez vezethet. Köszönöm János, hogy elolvashattam. További sok sikert és kilométereket.

Kedves Jànos! Kölcsön kaptam a könyved (de màr meg is rendeltem magamnak), és tegnap estére olvastam el, amikor is pihenőnapom volt. Fizikailag volt csak pihenőnap, a fejemben, a könyved hatàsàra 10 km-t futottam, sőt talàn félmaratont is, pedig én még csak kezdő vagyok, futónak még nem nevezném magam (1,5-2 km megy egyszerre) és csak 4-5 km-t tervezek, heti 3x magamnak.Nagyon inspiràló a könyved, könnyed, vicces, érezni a belőled àradó kedvességet, segìtőkészséget és boldogsàgot, amit neked a futàs ad. Nagyon sok érdekes és hasznos dolgot, jó tanàcsot olvastam benne.
GRATULÀLOK a könyvhöz!!! Drukkolok az esküvői tànchoz! Egy màr "mocorgó"

Kedves Viki!

Köszönöm az elismerést és a jókívánságot!

Gratulálok a döntésedhez, hogy te is a mocorgás útját választottad! :-)
Nyugodtan nevezheted magad már futónak, hiszen rendszeresen futsz! Okosan csinálod, hogy nem esel neki mohón, hogy csak fokozatosan akarod növelni a távot. Menni fog az!

Legyen neked is sok csodás élményed a futásban és az önfejlesztésben!

Mosolygós szép futós napokat kívánok!

Barátsággal: Sipos János